Ruszy las Lyrics & Tabs by Illusion
Ruszy las
guitar chords lyrics
Gerinc
Elmesélem az életemet, gyere tesó hallgass meg...
Elbuktam párat, mert legtöbbször az aljas nyer
A cél egy magas hegy, hiába löktök le
Ahányszor elesek felállok, ti nem köptök le!
A haragom szülte gyerek nem sír, hogy ölbe vedd
Láttam kórházat, veszekedést, könnyeket
És mindezt gyerekként, én hidd el nevetnék...
Csak üldöznek azok az emlékek amiket felednék...
El temetnék, de nem tudom, mond hova mehetnék?
A zene lett a menedék, a bennem lévő tehetség
De te csak nevessél, divat lett a káröröm
Nem volt a spanom a szerencse, de már rám köszön!
Megesett hogy nem volt pofon, se seb de én ordítottam
A sok rosszat ami történt előnyömre fordítottam
Nem volt a spanom a szerencse, de már rám köszön!
Megesett hogy nem volt pofon, se seb de én ordítottam
A sok rosszat ami történt előnyömre fordítottam
Szorítottam erősen a reményt és még nálam van
Azért jöttem hogy átadjam...
Van hogy születik egy gondolat, de el is kell hogy temessük
A boldogság nem mindig ott van ahol keressük
Csak nehogy elejtsük, gyere és nevessünk...
azon hogy a sors hányszor cseszett és ki csesz velünk
Körém családi balhék jöttek, köréd meg cash
Sokszor hullt a könnyem, de megmaradok önérzetes
A pofonok miatt lettem erős ez tök érdekes...
Légyszi' had legyek már a hibáimmal tökéletes
Minden kamu barát égjen a máglyán el
Ha nem esnél el sokszor, később nehezebben állnál fel...
(Refr.*2)
A magányból kiszabadultam, pedig bebörtönzött
Akarat erő kell, nem elég a rögtönzött
Az élet ösztönzött eddig is.hogy több legyek
Köszönöm a pofonokat, köszönöm a könnyeket!
Zsé
Még a húszat sem ütöm, de amit láttam épp elég
Az élet nem mese habbal, haver csukd be a képregényt
Nem tudod milyen, mikor egy balhé miatt költözés
van, vagy órákon át írsz és a lap foszlik a könnytől szét!
Az élet farkas, de egy bárány bőrből néz,
Bennem a remény él épp ezért csak tovább költök és.
Nem felejtek, a fejemben minden kép tiszta
Amennyit adott, ez a srác ugyan annyit kér vissza!
Építem az sorsom, a zene tégla egy kis várhoz
Nekem jutott a javából, de ezt néha nem is bánom ...
Mert ember lett belőlem, nem egy tetű szemét
mint az apám, ki tizenkét éve nem üzent még!
Mesélnék a gyerekkorról, csak sajnos abból nekem nem jutott
Így élem az életem angyalként aki megbukott!
nem fontos mennyit esel, csak az hányszor állsz fel
de a hibákat magadon is ne csak máson lásd meg
mert ajándék az élet, de ha nem éled átok
amíg felszínen kapirgáltok, én a mélyében járok
és a jellemem a lenéző tekintetek edzik
Van hogy én is tévedek, de szerintem ez nem cink
Beismerem mert itt, nem falnak mész hanem kőszívnek
Elhittem egy percig, hogy köztetek van egy őszinte!
elszállt nem egy forró nyár, elmúlt nem egy hideg tél
De nem az számít ki voltál, hanem az hogy ki lettél!
Minden kamu barát égjen a máglyán el
Ha nem esnél el sokszor, később nehezebben állnál fel...
(Refr.*2)
A magányból kiszabadultam, pedig bebörtönzött
Akarat erő kell, nem elég a rögtönzött
Az élet ösztönzött eddig is hogy több legyek
Köszönöm a pofonokat, köszönöm a könnyeket!
